Öröklés – hagyaték

Gyermekek öröklése

Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam?

Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei lesznek, méghozzá fejenként egyenlő arányban. A házasságból és a házasságon kívül született gyermekek között ugyanis a törvény öröklési jogi szempontból nem tesz különbséget.

Természetesen örökség címén csak az a vagyon száll át az örökösökre, amely halála időpontjában az örökhagyó tulajdonában állt. Így ha például a családi ház az örökhagyó és felesége közös tulajdonában állt ½ – ½ részben, a ház tulajdonjogának eszmei ½ hányada száll át a két gyermekre egyenlő arányban, így ¼ – ¼ részben lesznek örökösként tulajdonosok.

A magyar öröklési jog ősi szabálya, hogy a házastárs, mint az örökhagyó egyik legközelebbi hozzátartozója is örököl: haszonélvezeti jogot szerez a gyermekek tulajdonába kerülő hagyaték egésze felett. Haszonélvezeti jogánál fogva így ő továbbra is jogosult lesz a családi ház egészének birtoklására és használatára, még a két örökös ugyan a ház felének tulajdonosa lesz, de azt a haszonélvező beleegyezése nélkül nem vehetik birtokba és nem használhatják.

Alapvetően azonban azt, hogy valaki után ki örököl, elsősorban nem a törvény, hanem maga az örökhagyó határozza meg, ő döntheti el, hogy életének anyagi eredményeivel halála után ki rendelkezhessen. A törvény csak akkor jelöli ki az örököst, ha az örökhagyó végrendelkezési jogával nem élt.

—————————————————————————————————————————-

Élettárs öröklése

Harminchét éven keresztül éltem élettársi kapcsolatban párommal, az utóbbi tíz évben halálig ápoltam. Minden, amit szereztünk, a házunk is, közös tulajdonunkba került. Végrendeletében ő végül mégis minden vagyonát a volt feleségére hagyta. Mit tehetek?

A hatályos öröklési szabályok szerint az élettárs nem törvényes örökös: ha a végintézkedő kifejezetten nem teszi örökösévé, akkor a hagyatékból nem részesül.

Nem tarthat igényt kötelesrészre sem, hiszen az csak olyan személyeket illethet meg, akik az örökhagyó végintézkedése hiányában örökölnének.

Az élettársat, a házastárssal ellentétben özvegyi jog sem illeti meg, azaz nem szerez haszonélvezeti jogot a más által örökölt vagyontárgyak felett.

Így nincs mit tenni, mint elfogadni a végintézkedő akaratát. Valódi jelentősége van annak, hogy egy pár házastársi vagy élettársi kapcsolatban él együtt.

A jövőben, 2009. január 1-jétől bővülni fognak az élettársak jogai. Ha anyakönyvvezető előtt az élettársi kapcsolatuk bejegyzését kérik, akkor a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár.

A bejegyzett élettárs – leszármazók hiányában – törvényes örökös lesz. Ha az örökhagyó végrendeletében vagyonát másra hagyja, köteles részként a bejegyzett élettársat törvényes örökrészének fele illeti meg. A bejegyzett élettárs, ugyanúgy mint a házastárs, örökli majd annak a haszonélvezetét, amit nem ő örököl.

—————————————————————————————————————————-

Saját kezűleg írt végrendelet

Idős vagyok. Azt szeretném tudni, hogy otthon magam is végrendelkezhetek-e. Mire kell figyelnem?

Önállóan is lehet végrendelkezni. A saját kezűleg irt végrendelet akkor érvényes, ha azt a végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja. Íráson ilyenkor a szó szoros értelmében vett kézírást értjük, így a gépírás (számítógépes nyomtatás) akkor sem számit saját írásnak, ha az magától a végrendelkezőtől származik.

A végrendeletnek tehát külsőleg az örökhagyótól kell származnia, tartalmilag pedig a végrendelkező halála esetére szóló akaratának, a végrendeleti minőségnek egyértelműen ki kell tűnnie belőle.

A végrendelet tartalmi elemei közül a legfontosabbak az örökösnevezés és az örökrész meghatározása. Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. Több örökös örökrészét meghatározhatja hányadrészek szerint (1/2 és 1/4,1/4 stb.), de feloszthatja közöttük a hagyatékot vagyontárgyak szerint is.

Az önálló végrendelkezés azonban több kockázattal is jár. Ha például az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában marad, de nem kerül elő, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy azt az örökhagyó megsemmisítette.
A végrendelet ezen túl számos okból érvénytelennek minősülhet. Így például, mivel a végrendelet az egyik legszemélyesebb jogi erejű nyilatkozat, két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.

A végrendeletnek egészen pontosnak, egyértelműnek, érthetőnek kell lennie. Különösen így van ez feltételhez kötött juttatás esetén. Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen, és tilos az is, hogy az örökhagyó a részesítést jogellenes feltételhez (például hogy az örökös álljon bosszút az örökhagyó haragosán) kösse.

—————————————————————————————————————————-

Köztemetés

Huszonöt éve váltam el férjemtől, gyermekeink akkor kettő és öt évesek voltak. Volt férjem gyermektartást nem fizetett. A közelmúltban elhalálozott, az önkormányzat állami költségen eltemettette. A gyerekek ezt követően felszólítást kaptak, hogy fizessék ki apjuk köztemetésének költségeit. Jogos ez a követelés?

Az eltemettetéséről való gondoskodás elsősorban az elhunyttal elhalálozása előtt együtt élő házastárs, élettárs, illetve az örökösök kötelessége.

Közköltségen történő eltemettetéséről a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere csak akkor gondoskodik, ha a halálesetet követő 30 napon belül az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik: vagy ha nincs ilyen, az eltemettetésre köteles személy.

Eltemettetésre köteles személy akkor nincs, ha az elhunytnak sem házastársa, sem élettársa, sem végrendeleti örökösei, sem törvény szerint öröklő hozzátartozói nem voltak, és halála előtt szerződést sem kötött senkivel temetésének elvállalására.

Láthatjuk tehát, hogy az elhunyt gyermekei – ha az elhunytnak házastársa, élettársa nem volt, és eltemettetésére ő maga szerződést sem kötött – kötelesek lehetnek a temetés költségeinek viselésére.

Kötelezettségük fennállása attól függ, hogy a gyermekek részesülnek-e az elhunyt hagyatékából. Amennyiben igen, az általuk örökölt hagyaték erejéig kötelesek megtéríteni a temetés költségeit az önkormányzatnak, hiszen ebben az esetben az önkormányzat csak közpénzből előlegzi, hitelezi a temetési költségeket.

Fontos, hogy az örökösök csak a rájuk szállt hagyaték erejéig felelnek a temetési tartozásokért. A temetési tartozás az örökhagyó hátrahagyott tartozásának minősül, az örökhagyó tartozásaiért pedig fedezetül életében is csak saját vagyona szolgált, és ez így marad akkor is, ha  e vagyon tekintetében időközben jogutódlás, öröklés következett be. Az örökös a hagyatéki hitelezővel, az önkormányzattal szemben csak az örökhagyó vagyonával, illletve annak hozzá jutott részével felel.

Kérdése maradt? Tegye fel azt ezen az e-mail címen