Ingatlan III. – Haszonélvezet, használat

Eladtam lakásomat, de az adásvételi szerződésben haszonélvezeti jogot kötöttem ki, hogy továbbra is, egészen életem végéig megszokott otthonomban maradhassak. Az új tulajdonos most bérleti díjat követel tőlem. Jogos-e a követelése? Arról is értesültem, hogy esetleg tovább kívánja értékesíteni a lakást. Megteheti?

Nem, nem kell bérleti díjat fizetnie, a haszonélvezet gyakorlása ingyenes, a haszonélvező ellenérték megfizetése nélkül birtokolja és használja azt az ingatlant, amelyre vonatkozó haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Sőt, éppen a haszonélvező az, aki jogosult lehet bérleti díj szedésére. A haszonélvező ugyanis lakását bérbe adhatja. A tulajdonosnak ilyenkor is csak arra van joga, hogy amennyiben ő is használni szeretné a lakást, a kialkudott bérleti díj megfizetése fejében elsősorban ő bérelhesse ki az ingatlant a haszonélvezőtől.

Látható tehát, hogy a tulajdonos jogait a haszonélvezet erősen korlátozza, a tulajdonos a lakást csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha a haszonélvező e jogaival nem kíván élni. A haszonélvező viszont teljes jogú birtokos és használó.

A tulajdonosnak viszont egy önálló jogosítványa megmarad: a lakás értékesítésének joga. A tulajdonos az ingatlant bármikor értékesítheti, de a haszonélvezet ilyenkor is, a lakás tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad – akár a haszonélvező egész életében.

—————————————————————————————————————————-

A férjem halála után két gyermekünk egyenlő arányban örökölt, nekem a hagyatékon, így a házon, amelyben lakom, özvegyi jogom van. Hozzájárulásom nélkül beköltözhet-e a házba az egyik gyermekem fia, vagyis az unokám?

Nem, a haszonélvező kizárólagosan jogosult a lakás birtoklására és használatára, a többi tulajdonos csak akkor birtokolhatja és használhatja a házat, ha a haszonélvező ehhez hozzájárul vagy ha a haszonélvező a házat maga nem kívánja használni.

Az özvegyi jognak ugyanis pont az a célja, hogy a házastárs megtarthassa az örökhagyó életében megszokott környezetét és lehetőleg fenntarthassa korábbi életszínvonalát. Amennyiben ehhez nem szükséges az egész hagyatékon fennálló haszonélvezet, a leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását kérhetik. Nem lehet azonban igényelni az özvegy által lakott lakás és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon a haszonélvezeti jog megszüntetését.

A haszonélvező egymaga döntheti el, hogy a házat miként kívánja használni, a használat jogát kívánja-e valakivel együtt gyakorolni vagy kívánja-e másnak átengedni. A tulajdonosnak csak abban az esetben van előbérleti joga, ha a haszonélvező a ház használatát ellenérték fejében kívánja valakinek átengedni: ilyenkor a tulajdonos a kialkudott bérleti díj megfizetése mellett használatba veheti az ingatlant.

A haszonélvezeti jog az özvegy életében mindvégig fennáll és nem ruházható át.

—————————————————————————————————————————-

Pár éve unokámnak adtam lakásomat, tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztük. Mivel máshol nem tudok lakni, haszonélvezőként azért otthonomban maradtam. De az unokám élettársa nem szeret, attól félek, hogy kiebrudal majd a lakásból. Mit tehetek?

Nem kell tartania otthona elvesztésétől, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet nagyon erős jogokat biztosít: a tulajdonos nem zavarhatja a haszonélvezőt a lakás rendeltetésszerű birtoklásában és használatában.

Sőt, a haszonélvező lesz ilyenkor az igazán jogosult, és éppen a tulajdonos az, aki a lakást csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha a haszonélvező e jogaival nem kíván élni.

A tulajdonosnak csak egy önálló jogosítványa marad: a lakás értékesítésének joga. A haszonélvezet azonban ilyenkor is, a lakás tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad – akár a haszonélvező egész életében. Azt, hogy pontosan meddig, ha arról törvény nem rendelkezik, a felek egymás közötti megállapodásukban, haszonélvezetet alapító szerződésükben rögzítik. Ennek maximális kerete a haszonélvező élete végéig kiterjesztett időtartam.

Ha a haszonélvezőt ez idő alatt a lakás jogszerű birtoklásában mégis zavarják, az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat birtokvédelemért.

—————————————————————————————————————————-

Szívességi lakáshasználat

Egyik lakásom több éve üresen áll, állaga folyamatosan romlik. Szeretném, ha beköltözne egy család, hogy megóvja a lakás állapotát. Lakbért nem is kérnék tőlük. Milyen szerződést kell kötnöm?

Ingyenesen is átengedhető egy lakás használata, nincs olyan előírás, amely megkövetelné, hogy egy lakás használójától lakbért kell követelni. A tulajdonos és a lakó tehát egybehangzó akarattal úgy is megállapodhat, hogy közöttük a lakáshasználat ingyenes, szívességen alapul.

Az ilyen szívességi lakáshasználati szerződés azonban nem tipikus szerződés, a Polgári Törvénykönyv nem is szabályozza nevesitetten, szabályait csak a törvényi szabályok értelmezése útján vezethetjük le. Ennek alapján a lakáshasználatot szabályozó rendelkezések mellett az ingyenes szerződések, közelebbről a haszonkölcsön szerződés szabályait is megfelelően alkalmazni kell rá.

Így a szívességi lakáshasználat megszűnik, ha a kikötött idő eltelik, de akkor is, ha a szívességi használatba adó felmondja a szerződést vagy az ingyenes kölcsönvevő a lakást visszaadja. A kölcsönadó a szerződést tizenöt napra mondhatja fel. A kölcsönvevő a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja, a kölcsönadó ilyenkor a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.

Azonnali hatályú felmondásnak akkor van helye, ha a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált; ha a használatba vevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni; vagy a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott. De megszűnik a szerződés akkor is, ha a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak később szüksége lesz a lakásra.

A szívességi lakáshasználatba adás természetes feltétele lehet karbantartási kötelezettség előírása: de ha a használatba vevő által a használatba adónak rendszeresen természetben nyújtott teljesítmények értéke eléri az adott lakás vonatkozásában elérhető lakbér mértékét, a bíróság vita esetén az adott szerződést lakásbérleti szerződésnek minősítheti.

Kérdése van? Tegye fel azt ezen az e-mail címen