Gazdasági társaságok I. – Milyen társasági formát válasszunk?

Mikor célszerű egyéni vállalkozást alapítani?

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb vállalkozási forma. Létesítése és megszüntetése is kevésbé kötött, kis tőkeráfordítással, viszonylag gyorsan és egyszerűen, vállalkozói igazolvány kiváltásával létrehozható.

Egyéni vállalkozás alapítására főszabály szerint minden nagykorú, lakóhellyel rendelkező állampolgár jogosult. A vállalkozói igazolványt kérelemre – az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével – a vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője (okmányiroda) adja ki.

Az egyéni vállalkozás beindításához szükséges vagyon mértékét törvény nem határozza meg, az induló vagyon így rugalmas módon alkalmazkodik a tevékenység tőkeigényéhez, illetve az alapító lehetőségeihez.

A rugalmas szabályozás ára, hogy az egyéni vállalkozó saját teljes magánvagyonával, korlátlanul felel a vállalkozása veszteségeiért.

Az egyéni vállalkozó egy vállalkozói igazolvány alapján több tevékenységet is folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn.

Az egyéni vállalkozó köteles vállalkozási tevékenységében személyesen is részt venni, és az egyéni vállalkozás főfoglalkozásként is végezhető. Saját munkájának hasznosításán túl az egyéni vállalkozó alkalmazottat, és közeli hozzátartozói közül segítő családtagot is foglalkoztathat. Jelenleg a regisztrált egyéni vállalkozások száma 154 ezerre tehető.

—————————————————————————————————————————-

Mikor célszerű betéti társaságot (Bt.) alapítani?

A betéti társaság az egyik leggyakoribb gazdasági társasági forma Magyarországon, jelenleg több, mint 221 ezer bt. működik.

A betéti társaság igen rugalmas keretet biztosít: mivel a vagyonbevitel minimuma nincs meghatározva, lehetőséget ad arra, hogy alacsony tőkével, a felek által szabadon meghatározott induló vagyonnal kezdje meg működését, alkalmazkodva az alapítók anyagi lehetőségeihez. Alkalmas keretül szolgál kis- vagy változó tőkeigényű tevékenységek gazdaságos beindításához, és vagyongazdálkodása a működés során is szabadabb, kötetlenebb.

Annak azonban, hogy nincs minimálisan kötelező induló vagyon és a tőkekivonás is szabadabban történhet, ára van: a beltag korlátlanul, a saját teljes vagyonával felel a bt. vagyonával nem fedezett tartozásokért. Lehetőség van azonban a korlátlan felelősség elkerülésére is: a kültag a bt.-ben úgy tud tőkét befektetni, hogy csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.

A bt. további előnye, hogy lehetőséget biztosít személyes közreműködésre, lehetőség nyílik a tőkebefektetésen túl a személyes munkaerő hasznosítására is.

A személyegyesítő jelleghez igazodik a bt. egyszerű szervezeti felépítése is, így a bt. kimondottan alkalmas a szó szoros értelmében vett kisvállalkozások működtetésére, ahol igen fontos a tagok közötti egyetértés, a kölcsönös bizalom.

—————————————————————————————————————————-

Mikor célszerű korlátolt felelősségű társaságot (Kft.) alapítani?

A korlátolt felelősségű társaság – mint ahogy Európában – Magyarországon is az egyik legelterjedtebb gazdasági társasági forma.

Népszerűségének titka, kiemelkedő előnye abban rejlik, hogy korlátolt felelősségű társaság esetén a tagok a társaság tartozásaiért – néhány kivételtől eltekintve – nem felelnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a vállalkozásban csak a bevitt vagyonukat, illetve annak ki nem osztott hozamát kockáztatják, a társaság veszteséges gazdálkodása esetén saját magánvagyonukat nem lehet végrehajtás alá vonni.

Emiatt viszont a – hitelezők érdekében – fokozott jelentőséget kap, hogy mekkora a korlátolt felelősségű társaság vagyona, hiszen a hitelezők a követeléseik behajtása céljából csak a társasági vagyont vehetik igénybe. Ezért a társasági törvény minimálisan kötelező induló vagyont ír elő a korlátolt felelősségű társaságok esetén (ennek mértéke a hatályos szabályozás szerint ötszázezer forint), és a kft.-ből tőkekivonásra is csak a törvényben szigorúan szabályozott módon kerülhet sor. Ezeket – az induló vagyon kötelező minimumát és a kifizetési szabályok szigorúságát – említhetjük a kft. „árnyoldalaiként”.

A kft. szervezeti szempontból rugalmas forma, alkalmas néhány fős kisvállalkozás működtetésére, de a sok tagból álló, kiterjedt és tőkeerős vállalkozásoknak is megfelelő keretet biztosíthat. A tagok a vállalkozást igazán sajátjuknak érezhetik, ténylegesen is részt vehetnek a társaságnál a napi ügyek intézésében, mellékszolgáltatás formájában lehetőség nyílik a tőkebefektetésen túl a munkaerejük hasznosítására is.

Kérdése van? Tegye fel e-mailben